Hogy is van ez? – Nyugalmi folyamatok

A nyugodtan fekvő ember kellemes hőmérsékletű helységben egyenletesen lélegzik, és szívműködése is szabályos. A légzéssel felvett oxigént a keringés a szövetekhez szállítja, ahol a szénhidrátok, fehérjék és zsírok az oxigénben elégnek és energiájuk felszabadul. A szervezet energiatermelése a felhasznált oxigén mennyiségének meghatározásából kiszámítható. Nyugalomban ez alacsony, 1800-2000 Kcal.

Vérkeringés

vérkeringés

A vér útján jutnak el szerveinkhez azok az anyagok, amelyek a sejtek életét és működését biztosítják. A vérkeringés szállítja el azokat az anyagcsere-termékeket is, amelyek a szervek működése során keletkeznek, és amelyek felhalmozódása szöveteinkben elpusztítaná a sejteket.

A legtöbb sejt nem érintkezik közvetlenül a vérrel, mert érrendszerünk bármilyen sűrű hálózatot alkot is a szövetekben, nem tudja valamennyi sejtünket közvetlenül ellátni. Sejtjeink közvetlen környezetét folyadék alkotja, amelyet elhelyezkedésétől függően sejtközötti vagy szövetközi folyadéknak nevezünk. A szövetközti folyadék érintkezik a sejtjeinkkel, és körülveszi a sejtek közé benyúló apró hajszálereket. A hajszálerek vékony falán keresztül az erekben lévő vér, illetve a vér folyékony része, a vérplazma állandóan kicserélődik a szövetközti folyadékkal. A vér tehát a sejtek működéséhez szükséges anyagokat a szövetközti folyadékba adja le, ezek innen jutnak a sejtekbe és fordítva, a sejtek a szövetközti folyadékba adják le a működésük során keletkező anyagcsere-termékeiket, amelyek innen jutnak a vérplazmába.

Ez a bonyolult rendszer hosszú fejlődés eredménye.

Légzés

Egészséges ember az orrán keresztül lélegzik. Egy légvétellel 0,5 liter levegőt szívunk be. A légzésszám nyugalomban percenként átlag 16. Ha figyelembe vesszük, hogy a légköri levegő összetétele 20% oxigén, 79% nitrogén, akkor egy perc alatt 1,7 liter oxigén kerül a tüdőbe.

Belégzéskor a rekesz süllyed, a belégző izmok összehúzódnak és a bordákat felemelik, ennek következtében a mellkas és vele együtt a tüdő tágul, a tüdőbe levegő áramlik. A belégzés végéén a rekesz elernyed és felemelkedik, a belégző izmok ellazulnak, a bordák pedig súlyuknál fogva nyugalmi helyzetükbe térnek vissza és a tüdőkből levegőt nyomnak ki, vagyis bekövetkezik a kilégzés. Fontos jelenség tehát, hogy nyugalomban a belégzés aktív izomösszehúzódás eredménye, a kilégzés viszont passzív folyamat – munka nélkül zajlik le.

A tulajdonképpeni gázcsere a légutak végső része, a tüdőhólyagocskák (alveolusok) és a szorosan hozzájuk fekvő tüdőhajszálerek között zajlik le. A kapillárisban lévő szén-dioxid tartalmú vénás vér a széndioxidot a vékony kapilláris és alveolus falon át leadja a tüdőbe. Ugyanakkor az alveolusokban lévő oxigénellenkező irányba áramlik, és a kapillárisba jutva a hemoglobin nevű vérfestékhez kötődik. Így a vér oxigénnel telítődik, artériás vérré válik. Mivel az alveolusokban a belélegzett levegő és a vérből leadott széndioxid keveredik, az úgynevezett alveoláris levegő összetétele jelentősen eltér a légköri levegőtől:

Légköri levegő                                                     Alveolaris levegő:
O2 20,9%                                                                O2 13%
CO2 0,03%                                                             CO2 5%
N2 79,0%                                                                N2 76%
vízgőz változó                                                      vízgőz 6%

Róla okostojas